A Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével együttműködve sajtótájékoztatóval egybekötött rövid szimpóziumot tartott a gyermekek hallásvédelméről, hallásnevelésükről, valamint ismertették törvényjavaslatuk részleteit is.
    Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a BME Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke elmondta: céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a rendkívül nagy hangerejű rendezvények komoly veszélyt jelentenek a felnövekvő generációk hallására. Projektjükkel el szeretnék érni, hogy ezek a zenés rendezvények törvényileg szabályozhatóvá váljanak, mivel jelenleg a gyermekek hallásának védelmét semmilyen szabályozás nem biztosítja.
    Felidézte, hogy az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel (OPAKFI) és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével, valamint a Semmelweis Egyetem orvosaival együttműködve szakértői csoportokat alakított ki, amelyek széleskörű kutató, felmérő munkát végeztek a gyermekrendezvények zajterheléséről.
    Az orvoscsoport vezetője, Hacki Tamás fül-orr-gégész professzor elmondta: az orvosok már évtizedek óta figyelemmel kísérik azt a jelenséget, hogy a gyermekek egymást követő korosztályainak egyre rosszabb a hallása. Ennek oka pedig a szabadidős zaj, amelynek egyre jobban ki vannak téve a fiatalok - mutatott rá.
    Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének alapító elnöke utalt arra, hogy a jövő generációit érintő társadalmi ügy a gyermekek hallásának védelme. Ismertette a WHO jelentését, amely szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon.
    A kutatás során végzett hallásvizsgálatok és hangerőmérések eredményeit Gáborján Anita fül-orr-gégész, egyetemi docens (Semmelweis Egyetem), valamint Vicsi Klára beszédakusztikus, egyetemi tanár (BME Beszédakusztikai Laboratórium) mutatta be.
    Vicsi Klára elmondta, hogy a fővárosban 25 helyszínen végeztek méréseket, a rendezvények között egyebek mellett gyerekeknek szóló színházi előadások, koncertek, filmvetítések és óvódai ünnepségek szerepeltek. Eredményeik azt mutatták, hogy a nagy hangerejű gyermekrendezvények kifejezetten gyakoriak: a 25 mérési pont közül összesen hat esemény volt csak biztonságos, az összes többinél kockázatos vagy veszélyes volt a hangterhelés, sok esetben a hang erősség elérte a 120 decibelt.
    Ezért különösen fontosnak nevezte a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról készített törvényjavaslatot. Mint mondta, míg a munkahelyi zajterhelést törvény szabályozza, a zenés eseményekre nincsen korlátozás.
    Gáborján Anita fül-orr-gégész kiemelte, hogy a zajterhelés a halláskárosodáson kívül egyebek mellett figyelem- és viselkedészavarhoz, valamint keringési megbetegedésekhez is vezethet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kockázatos és a veszélyes kategóriába sorolt rendezvények után azt mutatták a méréseik, hogy minden mért frekvencián romlott a belső fül működése.
    Márki Ferenc elmondta, hogy a felmérés eredményei alapján dolgozták ki törvényjavaslatukat, amely a különböző hangerejű rendezvényeket úgynevezett zajkategóriákba sorolná, amit külön jelezniük kellene a szervezőknek a fogyasztók felé.
    Ismertetése szerint a szakemberek a rendezvények színek szerinti kategóriabesorolását javasolják, amelyben a zöld a "megfelelő", maximum 75 decibel hangnyomásszintre vonatkozik, a sárga a "kis kockázatú" 75-80 decibelre, a narancs a "kockázatos" 80-85 decibelre, a piros "nagyon kockázatos" 85-90 decibelre, a sötét piros a "veszélyes" 90-95 decibelre, a bordó pedig az e feletti, "nagyon veszélyes" hangnyomásszintet jelezné. Az egyes ajánlott kategóriahatárokat az életkor függvényében is behatárolták.
    A tervezetben emellett egyebek mellett szorgalmazták azt is, hogy a rendezvényeken a szervezők biztosítsanak hallásvédő eszközöket azoknak, akik igénylik. A törvénytervezet a fogyasztóvédelmi hatóságra bízná azoknak a szankcionálását, akik nem tartják be az előírásokat.
    A zajártalom okozta halláskárosodás maradandó, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható. A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a túlzott zajterhelés nemcsak a rendezvényeken fenyegeti a gyermekeket, hanem az egyéni - tipikusan mobiltelefonos - zenehallgatáskor is.

  2024.04.17.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.